Egy munkahelyi szünetben találkoztam a munkatársammal a mellékhelyiségben. Mohón mutatta meg szóbeli képességeit, olyan hévvel vett a szájába, amitől elállt a lélegzetem.
Egy hosszú munkanap után a munkatársam ellenállhatatlan vonzereje túl sok lett ahhoz, hogy ellenálljunk. A mellékhelyiségben találtuk magunkat, ahol mohón térdre rogyott, szemei éhesek voltak az ízemre. Nyelve mélyre hatolt, hévvel kutatva minden porcikámat, ajkai alig győzték megfékezni telhetetlen vágyát. Annyira gyönyörű és vágyakozó látványa elég volt, hogy tüzet gyújtson bennem. Szirén volt, orális bátorsága bizonyságul szolgált ügyességének és szenvedélyének. Találkozásunk az élvezet forgószele volt, a vágy nyers, ős természetének végrendelete. Az íze, a szájának érzése rajtam, olyan élmény volt, amitől elállt a lélegzetem, egy olyan emlék, amely jóval később véget vetne találkozásunknak.